Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.

Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen. 2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.

Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet.

A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bírságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116-ot, 2010-2014 között pedig 51-et alapítottak.

Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.

A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára - a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával - megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.