Az eső pedig jókor érkezett Jász-Nagykun-Szolnok megyében – közölte a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatója.

Kiss Róbert emlékeztetett: a csapadékmentes március után áprilisban rendkívül szeszélyesen alakult az időjárás a Közép-Tisza vidékén, ahol a szélsőségek jellemezték a hőmérsékletet és a csapadékeloszlást egyaránt.

A kevésbé jó vízgazdálkodású talajokon, ahol csapadék is kevesebb hullott, a jórészt március elején kelt őszi árpán és őszi búzán április elején már a csapadékhiány jelei mutatkoztak. Az elmúlt hetekben hullott eső azonban kedvező hatással volt a szomjazó növénykultúrákra – tette hozzá a szakember.

Rosszul áll a szénájuk

Az őszi árpa fejlettsége termőhelyenként eltérő. Vannak szép állományok, de több az alacsony szárú, gyengén fejlett árpa. Az időszerű növényvédelmi munkák közül mostanában a lombvédelem különösen nagy jelentőséggel bír, e növény esetén ugyanis az egészséges zászlóslevél a jó termés egyik alapja – hangsúlyozta.

Az őszi 25 000 hektáros vetésterülethez képest a Szolnok megyében csupán mintegy 6500 hektáron megmaradt káposztarepce táblák még kedvezőtlenebb képet mutatnak: a csapadékhiány miatt helyenként az oldalágak száma elmarad az optimális mértékűtől.

Jót tett az eső

Április elején megkezdődött és mára lényegében befejeződött a megyében a kapások közül a legnagyobb – 80 619 hektáros – termőterületre tervezett növény, a napraforgó, majd az ezt követő – 52 837 hektárra előirányzott – szemes kukorica vetése. A vetési szándékhoz képest nagyobb területen földbe került kukorica és napraforgó állományok az április második felében hullott csapadék hatására szépen kisoroltak, fejlettségük megfelelő.

A főbb tavaszi növények közül tavaszi árpából 7173 hektárt, zabból 3890 hektárt, magborsóból 1360 hektárt vetettek az idén az Alföldnek ezen a részén gazdálkodók. Az említett korai vetésű növények fejlődésére is rányomta a bélyegét két csapadékszegény kora tavaszi hónap. A megyében elvetett mintegy 2000 hektár ipari mákból mára alig maradt: a csapadékhiány, a böjti szelek, a tavaszi fagy, majd a hirtelen jött nagy meleg egyaránt károsította e növényt – közölte Kiss Róbert.

MTI / mno