Nagyon jó hangulatban telt a délután barátok, tanítványok, pedagógus kollégák és edzők társaságában a Majoros Galériában.

Megtudtuk, hogy apjához hasonlóan rendkívül jó memóriával áldotta meg a Jóisten, évszámok, nevek, helyszínek, mindenre pontosan emlékszik. A program első felében a család, az iskolás évek kerültek előtérbe. Nem volt egyszerű gyerekkora, többször idézte Az ember tragédiájából „Küzdj, és bízva bízzál!” gondolatot, amely mottó végig kísérte életét, 2007-ben betegségét. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium után levelező tagozaton először a pécsi tanítóképzőt végezte el történelem-testnevelés szakon, majd a Testnevelési Főiskolát. Mellette már tanított, mindjárt alkalmazta a tanult ismereteket: Kurdon, Újdombóváron Bodai tanár úr mellett, majd az Apáczai Szakközépiskolában.

A második részben az est háziasszonya kiemelte, hogy rendkívül erős a testnevelői szakma Dombóváron. Számos sportág meghonosítása, majd sikerei fűződnek a múlt század második felében egy-egy testnevelő tanár nevéhez; Bodai Józsefhez a szertorna, Karászi Imréhez az atlétika és kézilabda stb. Majd újabb generációk folytatták a kiváló munkát: Szuprics János, Tarr Imre, Kovács László, Várnai Kati néni, Dékány házaspár, Miszlai József és barátja Szebeni tanár úr. Majd Kovács Béla, Fazekas Gáspár, akikkel egyetértésben szervezték a versenyeket, komoly együttműködés folyt a tehetségek felkarolásában, fejlesztésében is. Ennek a munkának köszönhetően folyik most is a közel harminc sportszervezetben kiváló utánpótlásnevelés, büszkélkedhet városunk országos bajnokokkal. olimpikonokkal.

A rendezvény végén számos érdekes fotó került a publikum elé, sőt szertorna versenyekről, kézilabda mérkőzésekről videó részleteket is megtekinthettek a résztvevők.

Miszlai József számos elismerésben részesült, számára mégis a legértékesebb a tanítványai által adományozott díj. 2002-ben Dombóvár Város Elismerő Díszjelvényét vehette át.