Elsőként Bártfai Attila, nyugalmazott kertészmérnök Virág a házban és a ház körül című előadássorozatának első részében lakásaink díszeivel: az úgynevezett edényes növényekkel kapcsolatos ismereteinket bővítette.

Igen hasznos tanácsokat kaptunk a cserepes növények ültetésével, gondozásával, szaporításával kapcsolatban. Megtudhattuk, hogy a különböző adottságú lakásokban milyen növényt érdemes tartani, melyik kedveli a meleget, a sok fényt és melyik viseli a tűző napot, vagy éppen beéri csekély fénnyel is az árnyékos szobában. A gyarapítás kudarcát elkerülhetjük, ha elfogadjuk, hogy néhány növény szaporításához kertészeti körülmények kellenek, hiszen otthoni lehetőségek mellett nehéz tartósan 30 fok hőmérsékletet és magas páratartalmat biztosítani.

Növényvédelemről is beszélt Bártfai Attila kihangsúlyozva, hogy mindig szelíd, környezetbarát, egyszerű módszerekkel kell kezdeni a kártevők elleni harcot. Ha a várt eredmény elmarad, akkor forduljunk a vegyszerekhez, mérgekhez. Következő alkalommal majd a ház körüli, szabadtéri növények tartásáról, gondozásáról szerezhetnek újabb ismereteket tőle az érdeklődők.

Bencze Bálint, a tehetséges dombóvári orvostanhallgató a terápiák egy sajátos világába engedett bepillantást néhány gyógyító állaton keresztül. Régmúlt módszerek kapnak újra szerepet a gyógyításban: pl. a véralvadás gátlásban a gyári készítmények mellett újra látótérbe került az orvosi pióca. Hátborzongató ugyan, de a fertőzött sebek tisztításánál tökéletes munkát végeznek a steril légylárvák. Hatásosságuk tudományosan igazolt, elterjedésüknek azonban még sokáig gátja lesz az ellenszenv. A műgyanták elődjét, a sellakot, mely egy Thaiföldön élő lakktetű „terméke”, nem csak a bútor vagy hangszer készítők használják, hanem az orvoslás is.

Az írisz (névadója a görög szivárvány istennője) vagy más néven nőszirom, a kertjeink s egyéb szabad termőföldek gyönyörűségei többféle színben pompáznak. Aki kertjében nem leli, az nap mint nap találkozhat képével 20 forintos érménken is! A Diószegi Sámuel által elkeresztelt magyar nőszirom a Kárpát-medencében fokozottan védett s ez a hatásos gondoskodás terjedőben van napjainkban. Gyógynövényként az Iris germanika (kék nőszirom) vaskos, húsos gyöktörzsét gyűjtik ősszel. Tisztítva, hámozva vagy hámozatlanul, szárítva kerül forgalomba. Porítva fogporok, hintőporok alkotórésze. Íriszgyökér-kivonatot tartalmazó kozmetikumok szabályozzák a bőr víz- és zsírháztartását. Az íriszt az egyiptomiak a hatalom szimbólumának tartották, ezzel borították be a szfinx homlokát és a királyi jogart. A három szirom jelentése náluk a hit, bölcsesség, vitézség. Virágnyelven az írisz üzenete: a barátságod sokat jelent számomra. Pároknál a hűség szimbóluma. Elismerés az együtt töltött évekért. A Dombóvári Városszépítők által életre hívott kis közösségünk immár harmadik éve, rendszeresen minden hónapban összejön. Ha jelképet kellene választani magunknak, biztosan ez a növény lehetne az egyik esélyes!

Bordi Anna fitoterapeuta, a Dombóvári Herbárium kör vezetője, a Városszépítő Egyesület tagja - kapcsolat: ezerjofuves@gmail.com, illetve a kör facebook-oldala