A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is.

David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport szerint az antibiotikum-rezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, valamint a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhetett az északi-sarkvidéki földbe.

A kutatók az Environmental International című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.

"A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikum-fajtához köthető, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Például minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki" - idézte Grahamet az Eurekalert tudományos hírportál.

"Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése tekintetében. Egy klinikailag fontos ARG, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken" - tette hozzá a professzor.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni.

A antibiotikum-rezisztencia globális egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány szerint mintegy 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is ellenálló, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.