Bemutatta kedden Berlinben az Európai Unión kívülről Németországba irányuló bevándorlás szabályozását célzó javaslatát a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a kanadai mintát követő elképzelés a konzervatív koalíciós társ részéről többnyire elutasításra talált.

Az SPD szerint a kanadai megoldás alapján egy pontrendszerrel kell szabályozni a bevándorlást. A Németországban letelepedni kívánó nem uniós állampolgárokat a képzettség, a munkatapasztalat, a német nyelvtudás és az életkor alapján kell pontozni, a ponthatárt pedig a munkaerő-piaci igények alapján évente kell meghatározni.
A képzett munkaerőért folytatott nemzetközi versenyben Németországnak "világossá kell tennie, hogy nem az érdekli, ki honnan jött, hanem hogy milyen tudással rendelkezik" - áll a javaslatban, amelyet az SPD parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Thomas Oppermann mutatott be.
Hangsúlyozta, hogy a társadalom elöregedése miatt a következő tíz évben 6-7 millióval csökken a munkaképes korúak száma, és ezt a hiányt képzett bevándorlók nélkül nem lehet pótolni.
A javaslat másik fő eleme, hogy egységes rendszerré, egy új bevándorlási törvénnyé kell formálni a vonatkozó szabályokat, amelyekről jelenleg több mint 50 különböző törvény rendelkezik. Az SPD szerint továbbá az eddiginél több lehetőséget kell adni a munkavállalásra a menekülteknek, menedékkérőknek. Ezért egyebek között bővíteni kell a német nyelvi kurzusok kínálatát, hiszen nyelvtudás nélkül nem lehet kibontakoztatni a szakmai tudást.
Oppermann kiemelte, hogy pártja vitaindítónak szánja a koncepciót, és azt javasolja, hogy egy kísérleti programmal vizsgálják meg a pontrendszert a gyakorlatban. Hozzátette, hogy az ügyben még a jelenlegi ciklusban lépni kell, mert a nagykoalíció kellő erővel rendelkezik az új szabály bevezetéséhez, és a választási kampány témái közé kerül a bevándorlás, ha nem sikerül dönteni.
A konzervatív koalíciós társ részéről többnyire elutasították a javaslatot. Az ügyben leginkább illetékes belügyminiszter, Thomas de Maiziere - a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa - szerint nincs szükség új jogszabályra, mert a 2005-ben életbe lépett törvény az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról kellőképpen szabályozza a területet. Hasonlóan nyilatkozott Gerda Hasselfeld, a bajor CSU Bundestag-képviselőinek vezetője is.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke azt mondta, hogy még nem alakított ki véleményt az ügyben, és szerinte egyelőre meg kell vizsgálni az SPD javaslatát.
A bevándorlásról szóló diskurzust a CDU főtitkára, Peter Tauber nyitotta meg január elején. A politikus szerint a németek "még nem gondolták végig, mi szükséges ahhoz, hogy sikeres bevándorlási célország" legyen a hazájuk, ezért az eddiginél jóval szélesebb körű társadalmi vitát kell folytatni, majd jogszabállyá kell formálni a vita tanulságait.
A bevándorlási törvényben így rögzíteni kell, hogy milyen "képességekkel, képzettséggel és országépítő elkötelezettséggel kell rendelkezniük a bevándorlóknak, akik németté akarnak válni" - mondta Tauber még januárban.
Németország az Egyesült Államok után a második számú bevándorlási célország a fejlett ipari államokat összefogó Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül. 2013-ban 1,23 millió bevándorlót regisztráltak, és a legutóbbi adatok szerint a tavalyi első fél évben tovább emelkedett a bevándorlási hullám.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint 2014 első hat hónapjában csaknem 670 ezer bevándorlót regisztráltak, ami 20 százalékot meghaladó növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A folyamat szerkezete nem változott az előző évekhez képest, a túlnyomó többség - 510 ezer ember - a tavalyi első fél évben is Európából érkezett, 85 százalékuk uniós tagállamból.